Nyelvtan
Egy kis ízelítő az olasz nyelvtanból:
Az olasz ábécé kiejtése-La pronuncia dell’alfabeto italiano
|
HU |
Az olasz abc 21 betűből, 5 magánhangzóból és 16 mássalhangzóból áll. A j, k, w, x, y idegen szavakkal került az olasz abc-be. Pl.: jazz, watt, kantiano, xenofobia, yen |
|
IT |
L'alfabeto italiano è composto di 21 lettere, di cui 5 sono vocali, 16 sono consonanti. Le j, k, w, x, y sono etrate nell'alfabeto italiano con le parole straniere. Per es.: jazz, watt, kantiano, xenofobia, yen |
|
A,a [á] |
B,b [bi] |
C,c [csi] |
D,d [di] |
E,e [e] |
F,f [effe] |
G,g [dzsi] |
|
H,h [ákká] |
I,i [i] |
J,j [i lungá] |
K,k [káppá] |
L,l [elle] |
M,m [emme] |
N,n [enne] |
|
O,o [o] |
P,p [pi] |
Q,q [ku] |
R,r [erre] |
S,s [essze] |
T,t [ti] |
U,u [u] |
|
V,v [vu/vi] |
W,w [vu doppiá/ doppiá vu] |
X,x [iksz/ ics] |
Y,y [ipszilon/ i gréká] |
Z,z [dzétá] |
|
|
Betűzés–Compitazione
|
HU |
Betűzéskor az olaszok többnyire a következő szavakat használják: |
|
IT |
Per la compitazione gli italiani usano, per lo piú, le prossime parole: |
|
A |
ANCONA |
J |
JESOLO |
S |
SAVONA |
|
B |
BOLOGNA |
K |
KENYA |
T |
TORINO |
|
C |
COMO |
L |
LIVORNO |
U |
UDINE |
|
D |
DOMODOSSOLA |
M |
MILANO |
V |
VENEZIA |
|
E |
EMPOLI |
N |
NAPOLI |
W |
WASHINGTON |
|
F |
FIRENZE |
O |
OTRANTO |
X |
ICS / XILOFONO |
|
G |
GENOVA |
P |
PALERMO |
Y |
YORK |
|
H |
HOTEL |
Q |
QUARTO |
Z |
ZARA |
|
I |
IMOLA |
R |
ROMA |
|
|
A magánhangzók ejtése – La pronuncia delle vocali
Az olasz magánhangzók ejtése többnyire megegyezik a magyar magánhangzókéval. Mint a magyarban, az a, e, i, o, u ejtése is lehet hosszú, vagy rövid és lehet hangsúlyos, vagy hangsúlytalan. (A magyarban a szó első szótagján van a hangsúly.) Hosszú magánhangzó a hangsúlyos és nyílt, rövid magánhangzó pedig a hangsúlytalan, vagy a hangsúlyos és zárt szótagban fordul elő. A szótag hangsúlyos, ha ráesik a hangsúly, nyílt, ha magánhangzóra végződik, zárt, ha mássalhangzóra végződik. Mivel az e és az o lehet nyitottabb, vagy zártabb ejtésű, ezért valójában nem 5, hanem 7 magánhangzó van az olaszban. Az igazság az, hogy csak Toscana tartományban (főleg a firenzeiek) érzik ösztönösen az e és az o nyitottabb, vagy zártabb ejtését. Az olaszok nagy része pedig nem tartja be a nyitott és a zárt ejtést, hanem a tartományára jellemző ejtést használja.
A szóhangsúlyról és a szótagolásról a kiejtés után tanulunk.
Hosszú a magánhangzó a hangsúlyos, nyílt szótagban (vastag betűvel jelölve):
|
fa-re |
mu-ro |
|
di-re |
ce-na |
Rövid a magánhangzó a hangsúlyos (aláhúzott betűvel jelölve), zárt szótagban (vastag betűvel jelölve):
|
ar-te |
cor-te |
|
men-sa |
piz-za |
...és a hangsúlytalan szótagban (vastag betűvel jelölve):
|
Pi-sa |
mo-ra |
Az alábbi táblázatban találod összefoglalva, példákkal szemléltetve a magánhangzók ejtését segítő ismereteket. (A hangsúlyos magánhangzó aláhúzott betűvel, a zárt, vagy a nyílt vastag betűvel és a rövid, vagy a hosszú magánhangzó dőlt betűvel jelölve).
|
magánhangzó
|
ejtése |
például |
|
i |
mint a magyar i (félhangzó: néha magánhangzó: i, néha mássalhangzó: j) |
i: birra, fila, ufficio, zio
j: ieri, buio, gennaio, febbraio |
|
e |
lehet nyílt, vagy zárt |
nyílt: lieto, idea, lei, genio, premio, hotel, tè, caffè zárt: vedere, verde, perché |
|
a |
mint a magyar á mindig nyílt, de lehet rövid, vagy hosszú |
rövid: mamma, latte, parte, arma, Roma, ora hosszú: amo, parlare, avaro, adorare, attaccare |
|
o |
lehet nyílt, vagy zárt |
nyílt: notte, oggi, sinfonico, zárt: volo, loro, cognome szóvégi -o rövid és kissé nyílt: cavallo, popolo, volo |
|
u |
mint a magyar u (félhangzó: néha magánhangzó: u, néha mássalhangzó: v) |
u: duro, udire, natura, luce
v: uomo, acqua, uovo |
*Felhasznált irodalom:
Marcello Sensini, La grammatica della lingua italiana, Mondadori, 2010
Móritz György, Olasz nyelvkönyv, Tanuljunk nyelveket sorozat, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1989
Kettőshangzók
Az olasz nyelvben két magánhangzó is állhat egymás mellett. Ha egy gyenge, hangsúlytalan i vagy u áll egy erős (a, e, o) magánhangzóval, akkor kettőshangzót alkotnak, melyeket egy levegővel ejtünk ki. Ennek szemléltetésére ez a magánhangzó háromszög lesz segítségünkre.
|
zárt |
i |
|
|
|
|
|
u |
gyengék |
|
félzárt |
|
è |
|
|
|
ò |
|
erősek |
|
félig nyitott |
|
|
e |
|
o |
|
|
|
|
nyitott |
|
|
|
a |
|
|
|
|
|
|
elöl képzett |
|
|
középen képzett |
|
|
hátul képzett |
|
A kettőshangzó egy gyenge + egy erős magánhangzóból,
|
i+ |
e |
ie |
u+ |
e |
ue |
|
|
a |
ia |
|
a |
ua |
|
|
o |
io |
|
o |
uo |
|
e+ |
i |
ei |
e+ |
u |
eu |
|
a+ |
|
ai |
a+ |
|
au |
|
o+ |
|
oi |
o+ |
|
ou |
...vagy két gyenge magánhangzóból áll. Mindkettőt kiejtjük:
|
i+ |
u |
|
u+ |
i |
Attól függően, hogy az első, vagy a második magánhangzót ejtjük erőteljesebben, beszélünk emelkedő, vagy ereszkedő kettőshangzókról. Pl.:
|
emelkedő - a második magánhangzót ejtjük erőteljesebben |
piazza, ieri, odio, quando, quello, uomo |
|
ereszkedő - az első magánhangzót ejtjük erőteljesebben |
laico, sei, poi, pausa, eucalipto |
A kettőshangzó egy szótagnak számít.
Nem alkot kettőshangzót:
- két erős magánhangzó, pl.: ma - e - stro, pa - e - se, le - o - ne, fa- ra - o - ne, vagy
- ha az i, vagy az u hangsúlyos, pl.: mi - o, pa - u - ra, vi - a – ilyenkor két szótag.
A hármashangzók
Ha három magánhangzó, két gyenge (hangsúlytalan) és egy erős áll egymás mellett, akkor hármashangzóról beszélünk. Mindhármat egy levegővel ejtjük, s az egyik közülük erőteljesebb. Pl. pl.: miei, tuoi, guai
A mássalhangzók ejtése-La pronuncia delle consonanti
Ebben a fejezetben azok az olasz mássalhangzók szerepelnek, amelyek ejtése kétféle lehet, attól függően, hogy melyik betű (hang) követi őket, vagy pedig ejtésük eltér a magyar nyelvben megszokottól. Az olaszban is jelölhet két betű egy hangot (mint a magyarban az ly, vagy a ny, melyeket az olaszok úgy hívnak, hogy digramma). A kétjegyű hangzók a következők: ch, gh, ci, gi, gl, gn, sc. A hangsúlyos magánhangzót vastag betű és aláhúzás jelzi.
A c ejtése=> [cs] vagy [k]
|
c+e=[cs] |
c+i=[cs] |
c+minden betű=[k] (kivéve e és i) |
|
cena |
nem ejtjük az i-t a c után (néma i *), mert nem esik rá a hangsúly: |
caro |
|
ceci |
ciottolo |
come |
|
uccello |
pronuncia |
cultura |
|
|
ciao |
cravatta |
|
|
kiejtjük az i-t a c után, mert ráesik a hangsúly: |
|
|
|
farmacia medicina piccina |
che** chi |
|
|
kiejtjük az i-t a c után, mert egy mássalhangzó áll az i után: |
|
|
|
cintura cicerone |
|
A g ejtése => [dzs] vagy [g]
|
g+e =[dzs] |
g+i=[dzs] |
g+minden betű =[g] (kivéve e és i) |
|
intelligente |
nem ejtjük az i-t a g után (néma i *), mert nem esik rá a hangsúly: |
elegante |
|
gente |
giardino |
lago |
|
gelato |
giorno |
figura |
|
|
giurare |
grande |
|
|
kiejtjük az i-t a g után, mert ráesik a hangsúly: |
|
|
|
energia strategia psicologia |
Ungheria** |
|
|
kiejtjük az i-t a g után, mert egy mássalhangzó áll az i után: |
|
|
|
giraffa girare |
|
Az sc ejtése=> [s] vagy [szk]
|
sc+e=[s] |
sc+i =[s] |
sc+minden betű =[szk] (kivéve e és i) |
|
scendere |
nem ejtjük az i-t az sc után (néma i *), mert nem esik rá a hangsúly: |
scala |
|
scegliere |
sciopero |
scopo |
|
|
sciocco |
scuro |
|
|
sciupato |
scrivere |
|
|
kiejtjük az i-t az sc után, mert ráesik a hangsúly: |
|
|
|
scio uscita prescindere |
Brunelleschi** |
|
|
kiejtjük az i-t az sc után, mert egy mássalhangzó áll az i után: |
|
|
|
scivolare scirocco |
|
A néma i
Mint láttuk, az i módosítja a c, g, sc ejtését. Az adott példákban a c, g, sc után nem ejtjük az i-t, ha a hangsúly nem esik rá. Ilyenkor az i csak egy jelzés, hogy változik a mássalhangzó ejtése. Pl.:
|
ciao – a hangsúly az a-n és nem az i-n van, ezért nem ejtjük. Az i csak jelzés, hogy a c-t [cs]-nek ejtjük és nem [k]-nak! |
|
giorno – a hangsúly az o-n és nem az i-n van, ezért nem ejtjük. Az i csak jelzés, hogy a g-t [dzs]-nek ejtjük és nem [g]-nek! |
|
sciocco – a hangsúly az o-n és nem az i-n van, ezért nem ejtjük. Az i csak jelzés, hogy a sc-t [s]-nek ejtjük és nem [szk]-nak! |
**A néma h
A h módosítja a c, g, sc ejtését, ha utánuk e, vagy i áll. Az adott példákban a c, g, sc után e, vagy i áll, amit a h közbeszúrásával módosítunk. Pl.:
|
che/chi- nem ejtjük a h-t. A h csak jelzés, hogy a c-t [k]-nak ejtjük és nem [cs]-nek! |
|
Ungheria- nem ejtjük a h-t. A h csak jelzés, hogy a g-t [g]-nek ejtjük és nem [dzs]-nek! |
|
Brunelleschi- nem ejtjük a h-t. A h csak jelzés, hogy a sc-t [szk]-nak ejtjük és nem [s]-nek! |
A h ejtése => [0]
|
A h-t nem ejtik az olaszok => néma h!! |
|
ho |
|
hanno |
|
hotel |
Az s ejtése => [sz] vagy [z]
|
s+magánhangzó=[sz] |
s+zöngés mássalhangzó=[z] |
|
amikor a szó elején áll, és magánhangzó követi: |
amikor két magánhangzó között áll (a magángangzók zöngések, ezért zöngésítik): |
|
sapere, sinonimo, sole |
mese, viso, esame |
|
amikor zöngétlen mássalhangzó követi [f, k, p, t, ts, s]: |
amikor zöngés mássalhangzó követi [v, g, b, d, dz, z]: |
|
scale, spada, stoffa, sfera, squadra, trasferire |
sbaglio, disdire, sgusciare, slavo, snaturare, sradicare, svegliare |
|
amikor a szó belsejében áll mássalhangzó előtt: |
olyan szavakban, amelyek –asi, -esi, -isi, -osi-ra végződnek |
|
borsa, polso |
tasi, genesi, dialisi, nervosi |
|
amikor kettőzve van: |
|
|
russo, mosso, fisso |
|
A z ejtése=> [c] vagy [dz]
A z ejtése tartományonként is változik. Ne ejtsd [z]-nek, mint a magyarban!
|
z=[c] |
z=[dz] |
|
amikor -ia, -ie, -io előtt áll: |
amikor két magánhangzó között áll (a magángangzók zöngések, ezért zöngésítik): |
|
giustizia, impaziente, poliziotto |
azalea, azoto |
|
amikor kettőzve van (vannak kivételek): |
kivételek, amikor kettőzve van: |
|
pazzo, mozzarella, spazzare |
azzurro, azzardare, |
|
az -anza, -enza, ezza-, -zione végződő szavakban: |
az -izzare, -izzazione [-iddzacióne] képzőkben: |
|
costanza, frequenza, bellezza, azione, lezione |
nazionalizzare, nazionalizzazione |
|
és még: |
és még: |
|
zucchero, danza, zampa, zappa |
benzina, Zorro |
A szótár a z-re helyezett ponttal jelöli a zöngés z ejtését.
A gn ejtése => [ny]
|
gnocco |
|
montagna |
|
bagno |
A gli ejtése => [lj] vagy [g]
|
gli+magánhangzó=[glj] |
gli+mássalhangzó=[g] |
|
moglie |
glicerina |
|
figlio |
negligente |
A q ejtése => [ku]
|
a q után mindig áll egy u!!= quadro |
|
questo |
|
cinque |
|
acqua |
A szóhangsúly - L’accento delle parole
Az olasz szavakban a szótag lehet:
- hangsúlyos (sillaba tonica), vagy
- hangsúlytalan (sillaba atona).
A szóhangsúlyt az utolsó szótagtól indulva, a szó eleje felé haladva szótagonként számoljuk.
Az olasz nyelv csak az utolsó szótagon hangsúlyos szavakat jelöli hangsúlyjellel.
A leggyakrabban az utolsó előtti szótag a hangsúlyos. Az ettől eltérő hangsúlyozást a szótárak egy felemelt ponttal, vagy más módon jelölik. Mindig a magánhangzó hangsúlyos a szótagban és nem a mássalhangzó! Pl.:
at - ti - vi – tá - A szó végétől számítva az első szótagon hangsúlyos, írásban is jelölni kell!
ter - ra - A szó végétől számítva a második szótagon hangsúlyos, ez a leggyakoribb, írásban nem jelöljük.
ca - me - ra - A szó végétől számítva a harmadik szótagon hangsúlyos, írásban nem jelöljük.
a - bi - ta - no - A szó végétől számítva a negyedik szótagon hangsúlyos, írásban nem jelöljük.
or - di - na - me - lo – A szó végétől számítva az ötödik szótagon hangsúlyos, írásban nem jelöljük.
Táblázatba foglalva még néhány példa:
|
trisdrucciole |
bisdrucciole |
sdrucciole |
piane |
tronche |
|
A szó végétől számolva a/az... |
||||
|
ötödik |
negyedik |
harmadik |
második |
első |
|
szótagon hangsúlyos: |
||||
|
e-vi-ta-me-lo
|
or-di-na-no e-di-fi-ca-no a-bi-ta-no |
ta-vo-lo e-ra-no ma-ni-co lam-pa-da u-ti-le |
pa-no-ra-ma vi-ta-le gior-na-le vi-le mon-te |
ma-tu-ri-tà vir-tù caf-fè man-giò bon-tà |
|
Nem jelöljük írásban.
|
Kitesszük írásban a hangsúlyjelet. |
|||
A hangsúlyjel fajtái -I tipi di accento
Kétféle hangsúlyjellel találkozhatunk a mai olaszban.
|
Az egyik az
az e és o betűkön a zárt ejtést jelöli. –
Pl.: perché, finché, affinché, benché, né, sé, ventitré, poté, ripeté (passato remoto -ere) - nincs utolsó szótagon hangsúlyos, zárt o-ra végződő szó, a szóvégi o nyílt.
Hangsúlyos, zárt o csak szóközben fordul elő. Pl.: ancóra-még |
A másik a
az e és o betűkön a nyílt ejtést jelöli. –
(Az á és a szóvégi o nyílt - az í és ú zárt, de mégis a grave hangsúllyal jelölik, ha az utolsó szótag hangsúlyos).
Pl.: caffè, tè, è, cioè, bebè, falò, però, verrò (futuro), andò, amò, (passato remoto) farò, sarà (futuro) libertà, lunedì, partì, finì (passato remoto), più, tabù |
Az olasz nyelv csak az utolsó szótagon hangsúlyos szavakra teszi ki a hangsúlyjelet, de egy szótagú szavakon is előfordulhat apostrofo. Az itt felsorolt hangsúlyjellel, vagy a nélkül írt egy szótagú, azonos alakú szavak különböző jelentést hordoznak.
|
egy szótagú szavak |
|||
|
è |
van |
e |
és |
|
dà |
ad |
da |
-tól, -től, óta, által |
|
lì |
ott, oda |
li |
őket |
|
là |
ott, oda |
la |
a, az |
|
dì |
nap |
di |
-nak a, -nek a |
|
sì |
igen |
si |
magát, magának |
|
sè |
magát |
se |
ha |
|
tè |
tea |
te |
téged |
|
nè |
sem |
ne |
abból, belőle, róla |
Előfordulnak olyan több szótagú szavak is, amelyek alakja megegyezik, viszont jelentésük különböző aszerint, hogy hova esik a hangsúly:
|
több szótagú szavak - a hangsúly vastag betűvel kiemelve |
|||
|
leggere |
olvasni |
leggere |
könnyűek |
|
ambito |
kerület, körzet |
ambito |
óhajtott, vágyott |
|
ancora |
horgony, vasmacska |
ancora |
még, még egyszer |
|
subito |
hirtelen, váratlan |
subito |
eltűrt |
|
nettare |
nektár |
nettare |
tisztít, tisztogat |
|
canto |
énekelek |
cantò |
énekelt (passato remoto) |
|
mori |
mórok, szerecsenek |
morì |
meghalt (passato remoto) |
|
tendine |
ín |
tendine |
függönyök |
|
circuito |
vminek a kerülete, versenykör |
circuito |
körülvett, bekerített |
A főnév neme
Egyes szám
Az olasz főnév lehet hímnemű, vagy nőnemű. A hímnemben leggyakrabban o-ra, nőnemben a leggyakrabban a-ra végződnek a főnevek. Pl.:
|
hímnemű |
nőnemű |
|
ragazzo-fiú |
ragazza – lány |
|
libro-könyv |
tenda-függöny |
|
pensiero-gondolat |
idea-ötlet |
Nagyon sok hímnemű és nőnemű főnév végződik e-re is.
|
hímnemű |
nőnemű |
|
mare-tenger |
voce-hang |
|
sole-nap |
pace-béke |
Mivel a főnév neméhez egyeztetjük nemben és számban a mellékneveket és a névelőket, ezért fontos minden főnév nemét ismerni. A végződésükből vagy bizonyos esetekben a jelentésükből meg lehet állapítani a nemüket.
Az itt felsorolt végződéseken kívül, vannak még továbbiak, amelyekkel a későbbiekben fogunk megismerkedni.
- Végződésük szerint
|
hímnem |
kivétel: nőnem |
||
|
végződés |
példa |
|
|
|
-o |
bambino |
- |
|
|
-e |
paese |
- |
|
|
hangsúlyos magánhangzó -è, -ò, -ì |
caffè, falò, lunedì |
- |
|
|
-a |
poeta, pirata, pilota |
- |
|
|
-ista |
barista, ottimista |
- |
|
|
-tore, -e |
attore, dottore, studente |
- |
|
|
mássalhangzó (angol eredetűek) |
autobus, film, sport, tram, jazz |
- |
|
|
-ma végű (görög eredetűek) |
problema, dramma, cinema(tografo) |
trama, cima |
|
|
nőnem |
|
kivétel: hímnem |
|
|
végződés |
példa |
|
|
|
-a |
bambina |
|
|
|
-e |
chiave |
|
|
|
hangsúlyos magánhangzó -à, -ù |
cittá, virtù |
|
|
|
-o |
mano, auto, moto, radio |
|
|
|
-ista |
barista, ottimista |
|
|
|
-trice, -essa |
attrice, dottoressa, studentessa |
|
|
|
-ione, -udine |
lezione, abitudine |
|
|
|
-i, -ie |
crisi, analisi, serie |
|
|
- Jelentésük szerint – Sok a kivétel!
|
hímnem |
kivétel: nőnem |
|
|
jelentés |
példa |
|
|
férfi, férfifoglalkozás, hím állat |
signore, professore, cane |
guardia, guida, recluta |
|
folyók, tavak, tengerek, óceánok, hegyek |
Po, Garda, Tirreno, Atlantico, Appenini, Monte Bianco |
Alpi, Dolomiti |
|
gyümölcsfák nevei |
pesco, amarasco, ciliegio |
palma, quercia |
|
napok hónapok, évek, századok nevei |
lunedì, gennaio, 1994, Cinquecento |
domenica |
|
fémek, ásványi anyagok, kémiai elemek |
oro, argento, ossigeno |
|
|
nőnem |
|
kivétel: hímnem |
|
jelentés |
példa |
|
|
nő, női foglalkozás, nőstény állat |
signora, professoressa, cagna |
|
|
földrészek, országok, szigetek, tartományok, városok |
Europa, Italia, Francia, Sicilia, Creta, Calabria, Lombardia, Roma, Torino |
Belgio, Stati Uniti, Madagascar, Piemonte, Molise, Cairo |
|
gyümölcsök nevei |
pesca, amarasca, ciliegia |
fico, kiwi, limone |
|
tudományok nevei |
fisica, matematica |
|
|
autómárkák nevei |
Uno, FIAT, Alfa Romeo |
|
A főnév neme
Többes szám
- Végződésük szerint
|
hímnem |
kivétel: nőnem |
|
|
végződés egyes sz.->többes sz. |
példa egyes sz.->többes sz. |
egyes sz.->többes sz. |
|
-o ->-i |
bambino -> bambini |
- |
|
-e->-i |
paese -> paesi |
- |
|
hangsúlyos magánhangzó -è, -ò, -ì -> megtartja az alakját |
caffè -> caffè falò -> falò lunedì -> lunedì |
- |
|
-a -> -i |
poeta -> poeti pirata -> pirati pilota -> piloti |
- |
|
-ista -> -isti |
barista -> baristi ottimista -> ottimisti |
- |
|
-tore -> -tori, -e -> -i |
attore -> attori dottore ->dottori |
- |
|
mássalhangzó -> (angol eredetűek) megtartja az alakját |
autobus -> autobus film -> film sport -> sport tram -> tram |
- |
|
-ma végű -> -mi (görög eredetűek) |
problema -> problemi dramma -> drammi cinema -> cinema (!) |
trama -> trame cima -> cime
|
|
nőnem |
|
kivétel: hímnem |
|
végződés egyes sz.->többes sz. |
példa egyes sz.->többes sz. |
|
|
-a -> -e |
bambina -> bambine |
|
|
-e -> -i |
chiave -> chiavi |
|
|
hangsúlyos magánhangzó -à, -ù -> megtartja az alakját |
cittá -> cittá virtù -> virtù |
|
|
-o -> megtartja az alakját (kiv.: mano) |
auto -> auto moto -> moto radio -> radio mano -> mani (n!) |
|
|
-ista -> -iste |
barista -> bariste ottimista -> ottimiste |
|
|
-trice -> -trici, -essa -> -esse |
attrice -> attrici dottoressa -> dottoresse studentessa -> studentesse |
|
|
-ione -> -ioni, -udine -> -udini |
lezione -> lezioni abitudine -> abitudini |
|
|
-i, -ie -> megtartja az alakját |
crisi -> crisi analisi -> analisi serie -> serie |
|
- Jelentésük szerint: Általában végződésük alapján tesszük többes számba. Értelemszerűen vannak olyan főnevek, amelyeknek nincs többes száma. Pl.: Roma, Sicilia stb.